Keresztelőre Ajánlat!

Kedves szülők,keresztszülők,nagymamák és nagypapák!

olvasson tovább »

Futoramoson

  2012 nyarán megnyitotta kapuit Mosonmagyaróvár legújabb attrakciója,… olvasson tovább »

Szép Kártya elfogadóhely a Park Panzió Étterem

2011.09.21 -től a Panzióban illetve az Éttermünkben elfogadjuk… olvasson tovább »

Környék

október 2, 2012

Szabadidős Ajánló


Ha az ember aktív kikapcsolódásra vágyik, vagy egyszerűen csak pihenni szeretne, távol a nagyvárosok zajától, Héderváron legjobb helyen jár.

A Szigetköz gyönyörű természeti kincseinek köszönhetően már egy egyszerű séta is elvarázsolja az embert.

Hédervár Története
A Település első irásos emlitése 1210-bol való.Kevés angol olyan falu van, amely annyi müemlékkel nevezetességel bir mint Hédervár.A XV.század első felében épitett Boldog asszony templom, előtte a több száz éves Mocsári Tölgy (Árpád Fajã). A védett park közepén mindenekelőtt Község legismertebb épülete a Hédervári Kastély.A Szent Mihály templom nagy értéke a keresztelő medence.A Peregnius kápolna. Kont fa maradványa látható. A Panzió mögött "Zsidó-domb rejti magába a középkori várat.

              

             Héderváry Kastély - Árpád fa -    Kont fa

 

Csónakozás Héderváron


  

 

 

  Gesztenyesor  Lipóton:
Érdemes megnézni a Lipótot Darnózselivel összekötő védett vadgesztenyefasort. Különösen virágzáskor, május közepe táján nyújt felejthetetlen látványt. Hossza 2800 m. Az embernek az az érzése támad, mintha alagútban közlekedne.

 

                                                     

       Bős-Gabcsikovó 

Akit érdekel a Duna elterelése Érdekes kirándulási lehetőség Bős-Gabcsikovó ,1992-ben Október 23. indult meg az első viziturbina a Bős-Gabcsikovó erőműben.Érdemes megtekinteni a hajók a zsilipelését. Illetve lehetőség van sétahajózásra is. Egésznapos kirándulásra alkalmas.A bősi (Gabčíkovo) vízierőmű eredetileg, mint a tervezett Bős – Nagymaros-vízierőmű részeként készült el. A városka Pozsonytól nem messze, az osztrák és magyar határ közelében terül el. Az erőmű elsődleges rendeltetése, hogy a már több alakalommal katasztrófába torkollott árvizek hatását visszaszorítsa. Ugyanakkor az erőmű biztosítja az ország éves elektromos energiafogyasztásának kb.8% -át. Mindezek mellett szabályozza a Duna medrét, és megfelelő feltételeket teremt a Duna belföldi deltájának védelméhez. A bősi erőmű jó példája annak is, hogy képes az ember összeegyeztetni saját érdekeit a természet igényeive. A gyönyörű természet és vendégszerető emberek biztosan elnyerik az Ön tetszését is

  

Dunaikilti Viz Mű

     

A Szigetköz egyik legszebb része ez, de az igazi attrakció egy rondaság: az egykoron tervezett bős–nagymarosi vízi erőmű tulajdonképpen kész, de soha üzembe nem helyezett duzzasztóműve. Alkalmi idegenvezetőnk, aki lovas kocsival mutatta be a környéket, azt mondta, a helybéliek sokáig ellenálltak a beruházásnak, nemcsak a környezetet, hanem a falujukat is féltették, aztán mire beletörődtek, sőt elfogadták a munkát ígérő erőművet, addigra lefújták az egészet. Pedig harminc méter magas gátakat emeltek, csatornákat ástak ki, hektárokon dolgoztak a földgépek a nagy semmiért. Mindennek már szinte nyoma sincs, a növényzet ellepte már a mesterséges dombokat és völgyeket, a húsz év alatt megerősödő fákat csak az elszaporodó hódok irtják. Az erőmű ma turistalátványosság, az egyetlen működő része a porta, őr engedi be a kíváncsiskodókat. Üresen áll a négyszintes irányítóépület, az egykoron egyszerre nyolcszáz embert is kiszolgáló éttermet az egyik helyi cég bérli, a parton pedig a kemping, ahol a falu legnagyobb rendezvényét, a motoros találkozót szokták nyaranta megtartani. A duzzasztómű teljesen olyan, mint az osztrák testvére néhány száz kilométerrel feljebb a Dunán (igaz, náluk más érdekesség van: a zwentendorfi atomerőmű, azt is felépítették egy vagyonért, aztán sosem indították be, ott áll nem messze Bécstől, a folyó partján), csak ez nem működik. Minden a helyén, minden rozsdásodik, minden lehangoló.
Ha van kedvünk (illetve kedvező esetben a lovaknak), akkor érdemes elmenni egészen a kilencvenes évek közepén kialakított fenékküszöbig. Méretes köveken zubog át a víz, ezzel a megoldással emelték meg a folyó szintjét a magyar oldalon, miután a szlovákok a maguk oldalára, a maguk, működő bősi erőművéhez irányították a Dunát, mert csak így lehetett megmenteni a kiszáradástól a Szigetközt. A fenékküszöb túloldalán már a szlovák gát látszik, szárazság idején állítólag át lehet gyalogolni a mederben a határ túloldalára. Az eredeti tervek szerint ezt az ágat eltorlaszolták volna, hogy a duzzasztó felé tereljék a vizet, de erre már nem volt idő. Az eldugításhoz azonban elkészítették a kellékeket: idegenvezetőnk egy közeli erdő mélyére kormányozta a fogatot, s hatalmas, több köbméteres betontömböket mutatott több futballpályányi területen. És ez csak az egyik, elvileg nem nyilvános lerakat, beszélnek még kettőről, de azokat még ő sem találta meg.

Ha valaki kíváncsi, már egy kis kutakodás kedvéért is érdemes ellátogatnia Dunakilitibe.

    

 




 "Mindent a kéznek, fülnek, nyelvnek és persze az összes érzékszervünknek!" 

        Duna           Duna

2001-ben ezzel a mottóval kezdtünk természetismereti interaktív kiállítást szervezni. Korábbi tapasztalataink szerint ugyanis a mai gyerekek, fiatalok, felnőttek sokat tudnak, de csak a fejükben. Természettel kapcsolatos tudásukat nagyrészt monitorból és hangszóróból szerzik. Ezért tartottuk fontosnak, hogy testközelbe hozzuk a természetet. A legjobb persze kimenni és egy túra keretében sok mindent felfedezni, de erre nem mindig van lehetőség. Ezért inkább mi vittük be a természetet az épületbe. Az első alkalommal több mint ezer diák fedezte fel a vadon termő gyümölcseink ízét, a természet körforgását ujjaikkal tapinthatták: vadállatok csontjait vehették kezükbe, retteget pókokat, csótányokat foghattak, simogathattak...

Teltek, múltak az évek a kiállításunk fejlődött, alakult sőt még útra is kelt: több mint 20 városba utaztunk vele, még Budapesten a Vajdahunyad várában is vendégeskedtünk 2006 őszén. 2008 májusára hosszas szervezés, pályázás és rengeteg munka után átadtuk Tájközpontunkat, melyben végre igazán méltó helyére kerültek kiállítási anyagaink, sőt kiegészültek azokkal a régóta vágyott dolgokkal, melyekkel már komoly ökológiai összefüggéseket is nagyon látványosan tudunk életre szólóan szemlélteni.
Ez a kiállításunk a Vízről és a Dunáról szól.

Legújabb kiállításunkat 2009.december 7-én nyitottuk meg Győrben, ez a Duna-ártér madárvilágát és élőhelyeit mutatja be interaktív és művészi módon. Ezt követően több településre is elvittük: Dunaszeg, Ménfőcsanak, Kimle, Esztergom, Pozsony, Komárom, stb.

Tájközpontunk nyitvatartása:
május 1-től szeptember végéig, keddtől vasárnapig 10-17 óra között.

Csoportoknak előzetes bejelentkezés szükséges a +36 20 35 62 068-as számon, hogy a szakvezetést megszervezhessük.

Belépődíj:
500.-Ft/fő (csoportoknak kedvezmények).

Találkozzunk a Tájközpontban!

 

 

A Schönbrunni kastély

Keressék fel Sisi egykori nyári rezidenciáját! A barokk épületegyüttes, a gyönyörű park, a pálmaház, a Gloriette és az állatkert akár egy teljes napi időzésre csábít. Magnós vezetéssel (Grand Tour Audio Guide) bejárhatják a kastély termeit, ne haggyják ki a földszinti Bergl-szobákat se és bolyongjanak egy keveset a kerti labirintusban is!

A Schönbrunni kastély, a császári család egykori nyári rezidenciája, Európa egyik legszebb barokk építménye. 1569 óta van a Habsburgok birtokában, II. Ferdinánd császár felesége 1642-ben építtetett a területen egy nyári kastélyt és ő nevezte a helyet először „Schönbrunn"-nak. A török ostrom után 1696-tól kialakított kastélyt és kertet 1743 után, Mária Terézia uralkodása alatt teljesen átépítették. A Habsburgok az év nagyobb részét abban a sok helyiségben töltötték, amelyre a császári nagycsaládnak a reprezentációs termeken kívül szüksége volt.

A kastély 1441 helyiségből áll, ebből 45 látogatható. A belső tér rokokó stílusú, a falfelületek többnyire fehérek és 14 karátos aranylemezekkel díszítettek, a termekben cseh kristálycsillárok és cserépkályhák találhatók.

Ferenc József lakó- és dolgozószobája (lásd fotó) szolíd és egyszerű; annál fényűzőbbek a reprezentációs termek és a vendégszobák. A Tükörteremben valaha Mozart zenélt mint hatéves csodagyerek.

A kör alakú Kínai kabinetben tartotta titkos megbeszéléseit Mária Terézia és kancellárja, Kaunitz. A Vieux-laque-szobában Napóleon tanácskozott. A Kék kínai szalonban írta alá Károly császár és király azt a dokumentumot, amelyben lemondott a kormányzásról és amely a monarchia végét is jelentette.

A legszebb rokokó belsők egyike a Milliós szoba, amelynek falborítása rózsafából készült és értékes indiai és perzsa miniatúrák díszítik. A Nagy Galériában táncolt az 1814-15-ös évben a bécsi kongresszus; napjainkban különleges alkalmakkor állami fogadások zajlanak falai között.

Schönbrunni kastély (Schloss Schönbrunn)

Schönbrunner Schlossstraße
1130   Wien
www.schoenbrunn.at

U4 metró: Schönbrunn
U4 metró, 60 villamos: Hietzing
10, 58 villamos, 10A busz: Schloss Schönbrunn

Schönbrunni kastélypark (Schlosspark Schönbrunn) A Hietzinger Tor felőli bejáratnál

Maxingstraße
1130   Wien
www.bundesgaerten.at

 


Kellemes Kikapcsolodást!